Fürj.hu

Etetés

Japán fürj életfenntartáshoz elengedhetetlen a gazdag és változatos étrend.
A vadon élő japán fürj étrendje áll magvakból 75%, gerinctelenekből (bogarak, hangyák, pókok, rovarok, csigák, bábok, hernyók) 25%, ritka esetben zöldek (ezt százalékban nem mutatható ki).
Fogságban élő japán fürj étrendje, függ a tenyésztő és fürj kapcsolatától.
A gyors meggazdagodásért tartott fürjek gazdái, inkább olcsóbb egyhangú tápon tartja. Az ilyen monodiétán tartott fürj idővel, a hiány anyagtól vitamin és ásványi anyag meg nem adásától legyengülnek illetve lebetegszenek. A leggyakoribb tünet a lágy héjú tojás, felkopaszodott fürj, gyenge csontozat. További árulkodó nyom a tojásból kikelt fürjcsibe abnormális állapota, a rossz kelési arány, és a csibéknél a nagy halandóság.
 A minőségi fürjtartásban az étrend úgy van összeállítva, hogy a szükséges fehérje, vitamin- és ásványi anyag rendelkezésre áll. Ezek a fürjek jóval hosszabb ideig élnek. A keltetésből kikelt csibék jóval egészségesebbek, a halandóságuk minimális, kelési arány kiváló (80% feletti).

A tápanyag-összetételre vonatkozó követelmények:

A tápanyagok egy fürj étrendben víz-, fehérje-, szénhidrát, zsír, ásványi anyagok és vitaminok szerepelnek. Bár az összes elengedhetetlen, a megfelelőt a vizet lehet tekinteni a legfontosabb tápanyagnak. A friss tiszta vizet kell biztosítani folyamatosan minden madárnak, különösen a meleg nyári környezetben.
Fürjtojásból legalább kétszer annyi súlyt, a víz adja.

A forgalomban kapható tápok az ipari tápok lehetnek

Tyúkoknak készített nevelő, indító, tojó,  variációi.

A másik módja a házilag vagy táposnál megrendelt összeállított takarmány. Az arány szinte megegyezik a tyúkoknak szánt takarmánnyal.
Három főalkotója mindig szerepel a fürj étrendjében. A búza, a kukorica és nyáron és fejlődésben lévő fürjeknél szója vagy lucernaliszt, télen olajos magvak. Kiegészítésként adhatunk nem mérgező magvakat. Az összeállított takarmányba ne felejtsünk hozzáadni ásványi és vitamin anyagot. Por alakban a ZEOLIT állattakarmány részére, mert van kertbe való de azt nem ajánlatos fürjeknek adni.

Itatás

Japán fürj életében, az első beviteli forrása az ivóvíz. Szabadban élő fürjnek napi probléma lehet a túl sok csapadékos, vagy árvizes idő , vagy az ellenkezője, a forró és hosszú aszályos idő. Fogságban lévő fürjek, még látszat ellenére is veszélynek vannak kitéve a szakszerűtlen, vagy szennyezett edénytől, vagy napi friss ivóvíz lecserélése miatt.
Tenyészetben a legnagyobb problémát az itatóedény kiválasztása okozza.
- Ilyen hogy az edény felborul (elárasztva a helyiséget ahol a fürjek tartózkodnak),
- vagy ha nem is borul fel, fél óra elteltével olyan koszos a víz, mintha egy hete nem cserélték volna ki.

Ivóvíz:

A közvetlenül adott csapvíz nem egészséges. Ha nincs más megoldás, töltsük meg flakonunkat és hagyjuk állni napokig, majd adhatjuk a madaraknak.

Esővíz:

A természetben élő fürjek szomjoltó itala. Tenyészetünkben tisztán és vegyszermentesen adhatjuk.

Tea:

A legmegbízhatóbb ha a gyógyszertárból beszerezzük, vagy saját kertünkből készítünk teát a fürjeknek
- legnépszerűbb: kamilla, körömvirág, kakukkfű.

Ecet:

Rengeteg ecet létezik. Ebből két változatot használnak (a közönséges házi, és almaecet).
Közönséges ecetet nem alkalmazom, hiába olcsóbb az almaecetnél, a fürjre nézve károsabb hatást gyakorol.
-Almaecet: a baromfivilág természetes gyógyító és vitaminbombája. Fürjeknek hígítva adhatjuk 1 rész almaecet, 7 vagy 8 rész víz, függően mennyire egészségesek.